Fontosabb látnivalók Ágasvár környékén

Az alábbiakban röviden bemutatjuk azokat a jelentősebb természeti képződményeket, amelyek Ágasvárról kiindulva könnyedén elérhetőek. Az ismertebb, sűrűn látogatott helyeken túl néhány nehezen megtalálható kuriózum is felkerült listánkra. Felsorolásunk természetesen közel sem teljes körű, és elsősorban a Turistaház közvetlen környékének változatosságát kívánja szemléltetni.

Az itt felsorolt látnivalók többségét feltüntettük a turistaház közvetlen környezetének térképén.

Földrajzi jellegzetességek Ágasvár környékén (angol).

A Csörgő-patak völgye

A Csörgő-patak a környék legjelentősebb vízfolyása, mely Mátraszentistván alól, három kisebb patak (Hutahelyi-, Nárád és Gedeon-patak) összefolyásából indul Mátrakeresztes felé, hogy onnan további egyesülések után Kövecses-patak néven folytassa útját a Hasznosi-víztárolóba. Neve arra utal, hogy megáradva a magával ragadott kövek egymáshoz ütődve időnként csörgő hangot hallatnak.

A völgy végigjárása – akár a víz közelében, akár jelzett ösvényen haladva – izgalmas túrát ígér. A környék látnivalóinak jelentős része a patak felszínformáló erejének köszönheti létezését, ezért a Csörgő-szurdok, a hatalmas sziklatömbök, vagy a Gyula-barlang mind-mind a víz mentén találhatóak. Mindezt szó szerint megkoronázzák a felénk magasodó fák: a völgy mente erdőrezervátum. Amennyiben valaki közvetlenül a vízparton szeretné bejárni a völgyet, készüljön fel a legváltozatosabb nehézségekre, és nem árt, ha némi sziklamászó-tehetséggel is rendelkezik. A vizes élőhelyeket kedvelő védett állatok is megtalálhatóak a patakban, sőt, régebben a pisztráng is megszokott látvány volt. (Szerencsésebbek még ma is találkozhatnak velük.)

A Csörgő-pataknak zordabb arca is van. Folyásiránya Mátrakeresztes főutcájára merőleges, ezért nagy esőzések idején a megnövekedett víztömeg komoly gondokat okozhat. Az országos sajtóban is nagy visszhangja volt a 2005. tavaszán pusztító árvíznek, mely során több lakóház romba dőlt, és a patak medre is drámai változásokon esett át egy-két óra leforgása alatt.

Bárány-kő és Csóka-kő

Bárány-kő a Csörgő-patak bal oldalán, míg a Csóka-kő annak jobb oldalán található. A két sziklaalakulat elsősorban a szikla- és sportmászók körében kedvelt, de az andezitfalak- és tornyok formavilága önmagában is lebilincselő élmény. A Csóka-kői Nagy-Torony 20 méter körüli magasságával különösen impozáns látvány, de érdemes felkeresni a patak túlsó oldalán magasodó oszlopokat és falakat is.

Óvár déli oldalában emelkedik a Felső-Csóka-kő, melynek néhány pontjáról kifejezetten magashegyi élményt nyújtó kilátás tárul elénk. A sziklafal fölött nagyon meredek bokorerdők és sziklagyepes területek fekszenek, ezért az óvatosság, szédülésmentesség fontos szempont. Ha ide tervezünk kirándulást, ezt mindenképpen tartsuk szem előtt!

Csörgő-szurdok

Látványos szurdok, amely méltán felveheti a versenyt nagyobb és híresebb rokonaival. Igaz, nem túl hosszú szakaszon szegélyezi a patakot, ám viszonylagos érintetlensége és a meredek (sőt, függőleges, néhol pedig áthajló), sötét andezitfalak repedésein kibuggyanó hatalmas gyökerek látványa különösen vaddá teszi e helyet. A szurdok megközelítése könnyű, ám a szirtfalak tetején nem árt az óvatosság. Meglehetősen aktívan formálódik a környezet, a  kőtömbök és földrögök néhol igen instabilak, az omlások helye jól kivehető.

Gyula-barlang

A Csörgő-völgy egyik érdekes látnivalója, mely annak közepe táján, a folyásirány szerinti jobb oldalon helyezkedik el. Széles, boltívszerű bejárata a patakra néz, víztől való távolsága változó, de összességében ahhoz elég közel nyílik. Alapterülete nagyjából 8 négyzetméter, így néha előfordul, hogy bivakként használják. Ettől azonban óva intünk mindenkit, ugyanis nagyobb esőzés idején a patak szintje hirtelen megemelkedhet; nem ritka, hogy ilyenkor a barlang egésze víz alá kerül.

Csörgő-lyuk barlang

Magyarország leghosszabb ún. nemkarsztos barlangja, mely tektonikus mozgásoknak köszönheti létezését; járatait a rétegzetten elhelyezkedő vulkanikus eredetű kőzetek vetődése alakította ki. Kizárólag gyakorlott barlangászok által járható képződményről van szó, bejáratát a balesetek elkerülése érdekében állandó jelleggel zárva tartott kapu őrzi. E bejárat egyébiránt egy 8 méter mély kürtő, amelyet egy kisebb terem követ. Innen több járat ágazik szét, melyek közül a legmélyebb végén egy terem található. A barlang legnagyobb mélysége –30 méter, hossza 428 méter.

Szamár-kő

Az Ágasvártól keletre húzódó gerincből, illetve annak oldalából kiemelkedő sziklaalakulat. Kisebb és kevésbé egybefüggő tömbökből áll, mint a Csörgő-patak völgyében található Csóka- és Bárány-kő, azonban elhelyezkedése izgalmas célponttá teszi. A Szamár-kő a mátrai vulkanizmus eredetére utaló számos természeti képződmény egyike, mely az egykori magma-feltörések felszínre jutásával alakulhatott ki. Az országos kék turistaútról leágazó, és Ágasvár csúcsán áthaladó kék háromszög jelzés a Szamár-kő alatt/mellett is elhalad, így mind a Turistaházból, mind Mátraszentistvánból könnyen megközelíthető e látványos képződmény.

Newton-szikla

A Szamár-kőhöz tartozó alakulat, mely a Turistaháztól 1 km-re, a kék háromszög és kék sáv jelzések találkozása fölött pár méterrel található. Szép panoráma nyílik róla északkeleti irányba, tiszta időben a Bükk-hegység résztelei, például a híres Bél-kő is kivehetőek. A Newton-szikla azonban nem csak kilátásáról híres. Ismertségét – és minden bizonnyal nevét is – részben annak a feliratnak köszönheti, amelyet egy, a tetején elhelyezkedő táblaszerű kőtömbbe véstek: „Newton hitétől mentsen meg az Isten”. A szöveg sokatmondó, és persze többféleképpen értelmezhető, de mindezek mellett mégis az andezittömbről elénk táruló erdők látványa teszi érdekessé a helyet.

L-Fix torony

Ágasvár csúcsa alatt magasodó sziklatömb, mely néhol a Bárány-kőnél is magasabb. Jóval nehezebb megközelíteni, mint a völgyben fekvő ismertebb testvéreit, de jutalomként sokkal vadregényesebb látványban lehet részünk. Az andezit-tornyokat az erdő fái szinte teljesen eltakarják, így felületes túrázók figyelme könnyen elsiklik a sziklák fölött. Az L-Fix tornyon több sziklamászó-út is található, de ezeket – nehézségük és kiépítetlenségük, valamint a körülményes megközelítés miatt – csak ritkán keresik fel.

Sárkánylehelet

Ágasvár déli oldalában található különleges földtani látványosság, az utóvulkáni működés egyik formája. Ha szerencsések vagyunk, és „működés közben” keressük fel, megfigyelhetjük az andezitsziklák között megbúvó repedésen keresztül kiáramló meleg, párás levegőt, amely télen a sárkány „szája” körüli havat is megolvasztja.

Foton-rét

Amatőr csillagász berkekben ezen a néven emlegetik azt a turistaháztól észak-nyugatra fekvő erdőirtást, ahonnan a naplementét szokás fényképezni. A tisztás felső részéről kitűnő kilátás nyílik Pásztó irányába. Tiszta időben jól látható a Hasznosi-víztározó lábnyom alakja mögött a horizonton a Börzsöny hosszan elnyúló vonulata, tőle balra a Naszály és a Visegrádi-hegység, előtte a Szanda jellegzetes két-pupú sziluettje. Ha a tisztás alsó részén állva észak felé tekintünk, elénk tárul a Salgótarjáni-medence, a háttérben a Karanccsal és a Medves-fennsíkkal. Kivételesen jó látási viszonyok mellett a távolban előtűnik az Alacsony-Tátra teljes vonulata valamint a Magas-Tátra erősen csipkézett sziklagerince.

Pelés-fa

Egy hatalmas, öreg, kiszáradt tölgyfa maradványa a Turistaháztól észak-nyugatra található erdőirtás szélén. Neve arra utal, hogy valaha pelék lakhatták. Az üreges törzsbe akár többen is beférnek, különösen természetfotósok számára hálás célpont. A legenda szerint az egykori vár katonái itt őrködtek, szemmel tartva a hegy csúcsától nyugatra eső területet (e legenda hitelt érdemlőségét persze kétségbe vonja a fa életkora). 

Török-lábnyom

Különös kultúrtörténeti relikvia, mely a Turistaháztól nyugatra fekvő erdőirtás északi szélén bújik meg.  A legenda szerint egy katona lábnyomát őrzi ez a kettő darab, emberi lábnyomot mintázó, nagyjából 10 centiméter mély vájat. Első nekifutásra nem könnyű meglelni, mivel növényzet takarja. A ház irányából haladva a piros sáv jelzésű turistaút jobb oldalán keressük, az erdő szélén, ahol az ösvény hirtelen meredeken lejtőssé válik. Helyét egyébként tábla is jelzi. Eredetével és rendeltetésével kapcsolatban sok elképzelés létezik, azonban tudományosan alátámasztott és általánosan elfogadott magyarázat egyelőre nincs.

Óvár

Ágasvár ikertestvérének is tekinthetnénk a tőle dél-nyugati irányban kiemelkedő Óvárat. Rendkívüli változatosságát bizonyítja, hogy míg déli oldalából szakad le a Csóka-kő sziklafala, addig keleti oldalában két nagyobb tisztás is terpeszkedik. Valamikori stratégiai fontosságára az a máig is fennmaradt két sáncfal utal, melyek a bronzkorban ezen a területen felépített sáncvár maradványai, és amelyek teljesen körülölelik a két tisztást. A hajdani vár területéről kiválóan lehetett védeni az Óvár alatt húzódó völgyet, mely ebből az irányból a Mátra egyetlen bejárata. Területe fokozottan védett!

Ágasvár csúcsa

Külön látnivalóként érdemes megemlíteni magát Ágasvárat, különösen pedig a hegy csúcsáról elénk táruló panorámát. Nyugati irányban a Mátra alacsonyabb vonulatai mögött a Pásztói-medence és a Cserhát kék hegyei, távolabb pedig a Budai-hegység és a Börzsöny tárulnak elénk.

Észak felé a Karancs szép tömbje mögött – tiszta időben – az Alacsony- és a Magas-Tátra is kivehető. A hegycsúcs egyébként messziről feltűnik sátor-formájával, mint a Nyugati-Mátra egyik legmarkánsabb kiemelkedése.